2016. november 20., vasárnap

Mikor ne! Avagy a relatív és abszolút kontraindikációk a reflexológiában.

forrás: https://mypeacefulwellness.files.wordpress.com/2011/11/dreamstimefree_1848257.jpg

Abszolút kontraindikációk
Relatív kontraindikációk

1. akkut esetek (agyvérzés, agyrázkódás, infarktus, hasi katasztrófa)
1. epilepszia
2. gégeödéma
2. elmebeteg
3. eszméletlen beteg
3. agyvérzés utáni állapot
4. méhen kívüli terhesség 
4. decompenzációs folyamat
5. veszélyeztetett terhesség
5. pacemaker
6. mélyvénás trombózis
6. dialízis
7. heveny gyulladás a visszerekben
7. daganatos beteg
8. orbánc
8. autoimmun beteg
9. lábszárfekély
9. cukorbeteg
10. üszkösödés
10. áldott állapot
11. nagy kiterjedésű gombás láb és kézekcéma
11. menses első napja (hozzánk forduló)
12. nyílt seb
12. drogos állapot
13. égés kézen, lábon
13. alkoholos állapot
14. törés
14. Syncumart szedő
15. fertőző betegségek
15. gyógyszerszedés után 2 órával
16. Aids
16. étkezés után 1 órával
17. Nemi betegségek
17. melegfürdő, napozás, erős lehűlés
18. műtét után 3-6 hét
18. szemölcs
19. sugár- és kemoterápia
19. megterhelő fizikai munka
20. magas láz 38,5 °C felett
20. reflexológus kimerült, kiégett
21. menses első napja (reflexológus)
21. ha a beteggel vagy betegségével bármilyen ellenérzés felmerül

Persze ez, csak egy felsorolás, nélkülözi a részletes tájékoztatás. Emiatt a kontraindikációkra visszatérek egy következő alkalommal részletesebben kifejtve.


2016. november 16., szerda

Talpunkon a testünk -­ a reflexológia belső szervi problémákra is hatásos lehet

Székesfehérvár – A talp reflexpontjainak masszírozása egyrészt kellemes, másrészt bizonyos egészségügyi problémák is enyhíthetők általa.


Fotó: Molnár Artúr
Az ősi módszerrel modern korunkban is érdemes élni. A talpreflexológia eredete évezredekre nyúlik vissza, s nem igazán köthető egy helyhez. Nagy Gábor természetgyógyász, reflexológus tudomása szerint legalábbis a világ legkülönbözőbb pontjain éltek ezzel a kezeléssel. Például: Egyiptomban, Észak ­Amerikában, Kínában, Indiában egyaránt találtak arra utaló jeleket, leleteket, hogy már az ókorban végeztek talpmasszírozást. Használtak különböző technikákat – például pálcával nyomkodták a talpat –, s ezek napjainkra is jellemzőek.

Egyáltalán, a mai reflexológiás talpmasszázs erre az ősidők óta fennmaradt tudásra épít, az első konkrét talptérképeket azonban a 20. század során készítették. A fehérvári Nagy Gábor is e térképeket használja, amelyeken minden szervnek külön pontja van. A reflexológiás kezelés során a természetgyógyász végzettségű reflexológus ezeket a pontokat, zónákat ingerli a fogásokkal. Ebben lehet tehát a nagy különbség egy egyszerű talpmasszázshoz képest, amikor nem célzott nyomásgyakorlás történik. A reflexológus azonban tudatosan ingerli a megfelelő zónákat, hogy hatást fejtsen ki egy-­egy távolabbi szervre. 

Nade mi bizonyítja, hogy valóban hatásos lehet egy ilyen kezelés, tényleg kapcsolatban vannak­e a talp bizonyos pontjai bizonyos szervekkel? A tapasztalat – válaszolja Nagy Gábor. Vannak annyira érzékeny emberek, akik valóban érzik a veséjüket, ha a masszőr a vesezónát ingerli. Vagy, egy epegörcs enyhíthető például az epe pontjának megfelelő nyomásával. A két talpon a pontok úgy helyezkednek el, ahogy a szervek a testünkben. Tehát, ahogy a máj jobb oldalon van, úgy a reflexzónája is a jobb talpon található. Ám, a fejnél más a helyzet: a bal szem pontját például a jobb talpon kell keresni.

Az első kezelés mindig kikérdezéssel, az egészségi állapot felmérésével kezdődik, majd jön a masszázs a két talp bemelegítésével, átmozgatásával. Már ehhez is legalább 20 fogás áll rendelkezésre. Azután következik a zónák átmasszírozása, amely több mint egy órát is igénybe vehet. A kiválasztó szervrendszert, a nyirokrendszert minden alkalommal át szokás masszírozni. Végül pedig következik a levezetés – tudom meg Nagy Gábortól, aki elsősorban a következő, belső szervi problémákra ajánlja a reflexológiás talpmasszázst: emésztési és nőgyógyászati problémák, de a nátha, megfázás tünetei is enyhíthetők. Még a kismamák is masszírozhatók, kellő körültekintéssel, meghatározott időszakban. 

Előfordulhat, hogy a kezelés fájdalommal jár, hiszen a problémás szerv, reflexzóna így is jelez. Ám nem cél, hogy fájjon a masszázs, bár van olyan iskola, irányzat, ahol a minél erőteljesebb nyomást tanítják, akár kanállal. Fontos tudni, hogy – más természetgyógyászati ághoz hasonlóan – a reflexológia komplementer medicina, tehát kiegészítő kezelés. A beteg az orvostól kapott diagnózis alapján kérhet segítséget, illetve, a reflexológus felhívhatja az illető figyelmét arra, ha valami eltérést tapasztal a talpon bizonyos szervnél.

Gábornál fordult már elő, hogy valakinél komoly tüdőproblémát észlelt, amit az orvosi vizsgálat igazolt. Máskor kalciumhiányra hívta föl egy kezeltje figyelmét. Természetesen, a szervezet jó állapotának fenntartása, immunerősítés céljából is lehet reflexológiás talpmasszázsra járni, hiszen segítheti az egészség megőrzését.

Bokros Judit  

Forrás: http://feol.hu/eletmod/talpunkon-a-testunk-a-reflexologia-belso-szervi-problemakra-is-hatasos-lehet-1791959

2016. szeptember 6., kedd

Reflexológiai masszázsfogások

Egy alap (első) reflexológiai kezelés során több mint 20 féle masszázs technikát kell alkalmazni, hogy a talp megfelelőn legyen előkészítve a reflexológiai kezelésre, majd a reflexzónák kezelés is jónéhány alap és speciális fogást tartalmaz, a masszázs lezárására pedig nyugtató fogásokat használunk.

forrás: http://www.carunaholistic.co.uk/
 Alap masszázs technikák
  • finom szaggatott érintés
  • simító masszázs
  • váltott hüvelykujj masszázs
  • körkörös, spirál masszázs
  • egyenes és ívelt kihúzó masszázs
  • dagasztó masszázs
  • pontnyomó masszázs


Speciális fogások
  • forgatásos fogás
  • kapaszkodó fogás
  • oldal csipeszelő fogás
  • ráborító - nagy simító fogás
  • keresztező technika


"Csontkezelési" fogások
  • lábujj tolás
  • csontrendező fogás
  • lábélekre ható nyomás
  • sarokmasszázs
  • széttáró fogás
  • ráborító - ölelő fogás

Speciális nyirok technikák
  • "csi" masszázs
  • "an" masszázs
  • rezegtetéses technika
  • cikk-cakk rezegtetés
  • gerincmenti izomkezelés
  • tolás
  • "hernyózás"
  • körgyűrű technika


A fenti masszázsfogásokat nem kell minden esetben használni, de az első, állapotfelmérő masszázs során szinte mind használatos.


Megjegyzés: szinte minden szakirodalom más más fogalmi meghatározást használ a masszázsfogásokra.

2016. július 11., hétfő

Akupunktúrás pontok a talpon?

A reflexológiát sokszor keverik az akupunktúrával. Lehet ilyet hallani, hogy a talpon lévő akupunktúrás pontok...! Pedig ez a kifejezés helytelen!
A talpon reflex zónák vannak és míg testünkön sok-sok akupunktúrás pont található a talpon csak egy (vese 1.). A talpéleken és a lábfejen már van több akupunktúrás pont, de a talpon csak ez az egy!

Akupunktúrás térkép

forrás:http://kinai-medicina.tienshoni.hu/kinai-medicina/images/stories/kepek/akupunktura-pontok-3.jpg


Reflexológia talptérkép

forrás: http://talpterapia.hu/images/stories/Talpterkep.jpg


Természetesen ahogy a reflexológia, úgy az akupunktúra és az akupresszúra is nagyon hatékony gyógymódok.
 Itt két ismertető az akupresszúráról és segítség az otthoni használathoz is :
http://terebess.hu/keletkultinfo/akupresszura.pdf
http://www.kfki.hu/~korosi/akup/akup3.html

2016. június 22., szerda

Reflexológiai kezelés daganatos betegségek esetében (Idegen tollakkal)

Forrás: http://www.beky-termeszetgyogyaszat.hu/index.php?page=6

Béky László (tanárom) írását tolmácsolom ebben a blogbejegyzésben:

"A hivatalos álláspont szerint a daganatos betegek talpreflexológiai kezelése, vagy teljes egészében, vagy részben ellenjavallt.

Az AURA Természetgyógyászati Gyógyító és Oktató Központban 1991 óta foglalkozunk daganatos betegek komplementer terápiájának összeállításával, amelynek minden esetben tükröznie kell azt a megváltozott életszemléletet, ami kritériuma az állapot jobbításnak, vagy az állapot elviselésének..

Mindig a léleké az elsőbbség.

forrás: https://lizearlewellbeing.com/wp-content/uploads/2014/02/home-pedicure.jpg

Amennyiben a betegnek nincs életcélja, s nem tudja energiáit, gondolatait a cél elérése érdekében koncentrálni, akkor kicsi a valószínűsége annak, hogy a szervezet psziho- neuro - immunológiailag támogatni tudja az elérendő célt.

Első tehát az életcél kitűzése, ezt követi a táplálkozási rend, a különféle külső és belső fitoterápiás módszerek, a fiziotherápia, a táplálék kiegészítők szakszerű összeállítása, nem utolsó sorban az energetikai és masszázs terápiák, valamennyi mindég egyedileg összeállítva. Mindezeknek azonban szorosan kapcsolódniuk kell a szakorvosi ellátáshoz. Téves az a felfogás és káros is, amely a daganatos beteget kivonja a hivatalos medicina hatásköréből, mondván, " hamár elrontották a kemoterápiával, nem tudok mit csinálni" Sajnos természetgyógyászati körökben eléggé elterjedt ez a fajta hozzáállás.

A daganatos betegek leginkább lélekben sérülékenyek. Ezért bárminemű terápiájukat, így a masszázst is, csak kellő intelligenciával, és empátiakészséggel rendelkező személy végezheti, de csak akkor, ha már más területeken megfelelő mélységű gyakorlata és rálátása van a gyógyításra.

A terápia minden esetben figyelembe veszi azokat a lelki és testi állapotváltozásokat, melyek akár a progresszió, akár stagnáció, vagy regresszió felé vezetnek.

A masszázs legyen éppen az első, vagy tartson akár a kúra közepén, minden esetben csak a páciens aktuális állapotához igazodva történhet, kész sémák nélkül. Minden esetben hagyni kell, hogy a páciens "kibeszélje" magát, s ezeket az információkat is be kell építeni a programba. De ha a bizalom légköre teljes, s a páciens nem akar megszólalni, azt is el kell fogadni. Ilyen esetben a páciens mélyen alszik, s ekkor valóban gyógyul!!! A kezelés az első percekben cirógató, simogató jellegű legyen, hiszen ez az alap információszerzés, illetve kúra esetében az összehasonlítás a korábbi állapottal, amihez igazítva kell a mindenkori masszázst elvégezni.

Igen fontos, hogy ahol a primer daganat, valamint az áttét, vagy művi beavatkozás történt, ott a masszázs csak cirógató, simogató, azaz információszerző és összehasonlító lehet. Össze kell tudni, hasonlítani a reflexológusnak a korábbi állapotokhoz képest a mindenkori helyzetet, s ennek értelmezéséből derül ki, hogy adott helyzetben mi a követendő terápiás teendő.

forrás: http://i.dailymail.co.uk/i/pix/2013/04/09/article-0-1931735F000005DC-620_468x447.jpg
Rendelőmben kidolgoztuk a regresszív információszerzés és korrekció, valamint a progresszív programozó masszázs rendszereket. Ennek lényege, hogy megváltozott tudatállapotban a múltból, mintegy előhívjuk mindazokat az információkat, amelyek a még egészséges, még nem beteg, de már "érintett", a már kialakult jelen állapot, majd a komplex terápia eredményeképpen a jövőbe történő kivetítésével láttatjuk magunk előtt, de a klienssel is az elérendő, megvalósítható célét. A kompetencia csak ezeken a határokon belül terjedhet, e határokat nem léphetjük át, mert azok nem a hit visszaadása, hanem a felelőtlen hitegetés kategóriájába tartoznak.
A masszázsnál az empatikus, spirituális és materiális kapcsolat felvétel, valamint az összehangolódás után, az elsődlegességet mindig a kiválasztó szervrendszerek élvezik. Ezután következik a keringés és a nyirokrendszer, majd a belső-elválasztású mirigyrendszer, és a többi rendszer.

Sohasem zónákban, hanem mindig rendszerekben gondolkodunk, s ebben figyelembe kell venni a kínai rendszert is, pl. tüdő-vastagbél kapcsolat. A kiválasztó rendszernél mérlegelni kell a máj és vese terhelhetőségét s nem egyszerre intenzíven, hanem többször vissza, visszatérve, szakaszolva kell masszírozni a kérdéses területeket -"a nem ártás szabályának maximális figyelembevételével!

Igen fontos tudni azt, hogy a szervezet egyszerre jóval több oldalról van megterhelve, mint normál esetben. Ott van maga a betegség, annak valamennyi testi, energetikai és lelki vetületével, ott van a sugár, vagy kemoterápia terhe, s ott van mind az az anyagi teher is, ami ebben a helyzetben sajnos elkerülhetetlen. Mindezek álladó nyomasztó teherként jelentkeznek.

A lélek terápiájának tehát ott kell jelentkeznie, s sok esetben ez is a reflexológus feladata, hogy elérje a beteggel azt az állapotot, hogy ne a betegség ellen küzdjön, hanem mindenkori állapotát elfogadva, hittel- ez elsősorban Isten hit, -de lehet más is, az egészséges életet célozza meg, s ne valami ellen küzdjön, ami energiavesztés, hanem minden erejét az elérendő cél érdekében mozgósítsa. Lényegileg ugyanarról van szó, csak az irányultság merőben más. Tipikus esete ez a félig üres és félig telt pohárnak.

Természetesen, ha a kór a kiválasztó rendszerek egyikén van, akkor a kérdéses területeket úgy kell tehermentesíteni a komplex terápiával, hogy átmenetileg a többi kiválasztó rendszer képes legyen, a megnövekedett feladatot ellátni!

A masszázsnál rendkívül fontos a reflexológus és a páciens egymást elfogadó kapcsolata. Ebben a kapcsolatban egyik részről sem lehet, a legkisebb diszharmónia sem, hisz a masszázs a daganatos betegségeknél inkább energoinformatikai pszichoterápia, mint materioterápia.

A masszázs körülményeire tehát fokozottan kell figyelni, a körülményeknek a teljes diszkréciós és spirituális követelményrendszernek kell megfelelniük, mert a legkisebb zavaró tényező a sérült lelket megzavarhatja, s az azonnal visszahat a testi állapotra is. A kellő világítás, de nem túl erős fény, a kellemes hőmérséklet, a személyre kiválasztott aroma és halk, lágy zene, az égő gyertyák, a kikapcsolt telefon, a tiszta lepedő és törölköző, a jól kondicionált, lelkileg, testileg, energetikailag kiváló állapotban levő reflexológus, s a páciens részéről a teljes elfogadottság és befogadottság mind nélkülözhetetlenek. Jó, ha masszázs közben csönd van, de az is megengedett, ha a páciens mindenkori állapotával kapcsolatos, vagy az egyéb, őt érdeklő témákat megbeszélik. A beszélgetést lehetőleg a páciens kezdeményezze. Nem ritka, hogy az összeszokottságnak és az elfogadottságnak köszönhetően, a páciens éppen a talpreflexológusnak nyílik meg s egész tönkrement életének minden terhét a masszőrnek "adja át". Ezért szükséges a már előzőekben leírt személyi követelményrendszer.

Gyakori, hogy a páciens magával hozza kedvenc kazettáját, vagy a terapeutával közösen választanak valamely kellemes zenét. Ez a zene aztán, mint az aroma és az egyéb kellékek is kísérői a gyógyulási folyamatnak, s a mélytudatból bármikor előhívhatóak.

A kivitelezéskor óvakodni kell az olyan szabályoktól, hogy ezt vagy azt a zónát ennyi és annyi percig, ilyen-olyan erősséggel kell masszírozni. A daganatos betegségek esetében ugyanis minden kezelés egyedi, egyszeri, és megismételhetetlen, s csak akkorra és annak szól, és csak azzal a terapeutával kapcsolatos, aki a kezelést végzi. Lehet, hogy egy másik reflexológus teljesen másként kezelt volna, s az is hatásos lenne. Pontosan az a csodálatos az egészben, hogy több úton is eljuthatunk a célba! Ugyanakkor a többféle kezelési módszer és gyógyító váltogatásának hallatlanul nagy a veszélye is, mert nem lehet tudni, hogy a jó szándék ellenére hol vannak az ütközőpontok, és egymás hatását kizáró módszerek.

Amilyen óvatos a kezdés, olyan óvatos, vagy tán még óvatosabb legyen a befejezés. Az elválást ajánlatos előbb jobb, majd a bal kéz csigalassúságú simításával elvégezni.

Sem a masszázs alatt, sem utána nem szabad éreztetni a pácienssel, hogy bármilyen szinten függ a reflexológustól. Ellenkezőleg azt kell benne kondicionálni, hogy a reflexológus csak az öngyógyító program megvalósulásához nyújt segítséget. Bármilyen negatív elváltozást észlelt a reflexológus, azt azonnal az első alkalommal tilos közölni, mert meglehet, hogy csak valami banális energetikai diszharmóniáról van szó, amit a szervezet szinte órák alatt kiküszöböl. Ha azonban a kúra alatt ez az állapot stabilizálódik, esetleg tovább romlik, meg kell találni a közlésnek azt a módját, ami nem okoz semmiféle riadalmat. A masszázs alatt különben is - verbálisan és nonverbálisan is - csak az elérendő egészségre kell koncentrálni, legkevésbé sem szabad a betegség ellen küzdeni, mert a küzdelem arányában súlyosbodhat a betegség.

A verbális és nonverbális viselkedésnek teljes azonosságot kell mutatnia, mert ha a nonverbális szintről bármilyen negatív információ érkezik, az az egész terápiát tönkre teheti. A masszázs ideje előre nem dönthető el, az a mindenkori helyzettől függ, s a masszázst is a páciens "vezérli", a terapeuta ehhez alkalmazkodik!

A terapeuta és a páciens kapcsolata lehet baráti, de a kezelés komolyságát meg kell őrizni. Nem ajánlatos egy-egy kúra alatt az öngyógyító rendszer működését állandó orvosi kontrollal megzavarni - mert ebben az esetben a páciens nem képes ellazulva a gyógyulásra összpontosítani, hanem feszült lélekkel a labor eredményeket várja.

A természetgyógyászati kúra lehetőleg legyen párhuzamos valamely orvosi terápiával, s az időszakos orvosi kontrollok feleljenek meg a természetgyógyászati kontrollálásnak is, amelynek akkor kell megtörténnie, amikor egy- egy kúra részideje elérkezett. Lehet ez valamely fitoterápia vagy fiziotherápia vége, de lehet például holdfázis változás, vagy bármi más.

Sem a romlást, sem a stagnálást, de a javulást sem szabad pusztán egy rendszer eredményének tekinteni. Romlás esetén szükséges az egész orvosi és természetgyógyászati terápia felülvizsgálata. Javulás esetén azonban nem illő az eredményt a természetgyógyásznak magáénak vindikálni, mert a gyógyulás egyedül Isten ajándéka és az csak a páciensnek szól!

Nekünk a feladatunk a negatív és pozitív eredmények korrekt értékelése, s a következtetések lebontása, s ennek alapján a mindig személyre szóló terápia naprakész korrigálása."

Béky László



2016. június 15., szerda

Szóban a reflexológiáról 1.

Palkó Zsuzsával beszélgetek a Vörösmarty Rádióban a reflexológiáról (is), az első rész.
Két apróbb javítás a mondanivalómhoz:
A Jóga és az idegrendszer című könyv első kiadása 1979-ben jelent meg és nem 1975-ben, ahogyan mondom az interjúban és nem 300oldalas, hanem 413.  Bocsánat a botlásokért :)
Folytatjuk...

2016. június 7., kedd

Mi is az a Reflexológia?



Hivatalosan:
"Az egészséget megtartó életerők tudatos, célirányos serkentése ujjnyomással, a korporális reflexterületeken meghatározott zónára, fájdalomküszöb alatti nyomáserősséggel. Ez a technika kortól függetlenül mindhárom területen, a prevencióban, orvosi kezelés kiegészítéseként, rehabilitáció esetén egyaránt hatékony."

Picit másként fogalmazva:
"A reflexológia egy tapasztalattokon alapuló tudomány. A testünk különböző helyein (talp, tenyér, fül, orr, nyelv, arc, szem) megtalálható minden szervünk reflex területe. Ezeket a reflexzónákat masszírozva mozgósítjuk a szervezet öngyógyító erőit."


2016. május 31., kedd

Tanáraim

Két Tanárom volt az Egészségügyi Továbbképző Intézetben (ETI, most ENKK http://www.enkk.hu/index.php/hun/), ahol a Refexológia természetgyógyász szakot tanultam.
A tanfolyam vezetője: Dr. Csikai Erzsébet volt (Reflexológia Honoris Causa) és Nagyné Halász Ancsa.
dr. Csikai Erzsébet
Erzsikétől vettem át az elcsendesedés szót, amit igen gyakran használok a jógaórákon.

Ancsától pedig vizsgafelkészítőn és továbbképzéseken a hivatalos képzésen kívül is rengeteget tanultam (pl: CsiAn masszázstechnika) 
Nagyné Halász Ancsa

Erzsikétől itt egy Youtube videó:

"A meg nem bocsájtás olyan, mintha forró parazsat tartanál a kezedben. Csak Téged éget, de akire haragszol, nem is tud róla. Dr. Mandlin Viktória idézi Greg Anderson-t, rák-túlélő Dr. Csikai Erzsébet gyakorló orvosként mindennap szembesül a rákkal, a halálfélelemmel. Mindennap segítő kezet nyújt azoknak, akik felé nyújtják kezüket. Ezt olyan belső melegséggel, emberséggel teszi, hogy ez a melegség átolvasztja a jégpáncélt, ami körbeveszi a világunkat. Úgy gondoltuk, hogy ez a melegség és szeretet minden ember szívének jól eshet, ezért hívtuk el újra Dr. Csikai Erzsébet orvos-természetgyógyászt."



2016. május 27., péntek

A masszázs élettani hatásai

forrás: http://www.orchid-thaimassage.co.uk/wp-content/uploads/2014/08/reflexology-massage-glasgow.jpg
A teljesség igénye nélkül...

ÁLTALÁNOS (szervezetre):
  • az egész szervezetre szabályozó, harmonizáló hatás
  • mozgósítja a szervezet öngyógyító mechanizmusát
  • fokozza a méregtelenítést (vese, tüdő, bél, bőr)
  • fájdalomcsillapító
  • lazító, feszültségoldó
  • szervi távolhatás
  • lokális salaktalanítás zóna (szerv) felszabadul
- minél betegebb a szerv, annál több a salak
- minél távolabb van a zóna a szervtől, annál kifejezettebb az elváltozás
  • megelőzésben fontos (funkcionális diszharmónia)

LOKALIZÁLT (szervrendszerekre):
  • nyirokkeringés
  • vizelet-kiválasztás
  • központi, perifériás idegrendszer
  • tápcsatorna
  • keringés, légzés
  • mirigyrendszer
  • nemi szervek
  • érzékszervek
  • mozgásszervek

2016. május 26., csütörtök

A reflexológia története

forrás: http://www.jessica-reflexology.com/images/jessica-reflexology_03.jpg

A reflexológia egyidős az emberiséggel. A különböző korokban és különböző népek kultúrtörténetében már korán találhatunk utalásokat a reflexológia alkalmazására. Sokan, sokféle sorrendet állítottak fel, az egyik ezek közül az, hogy a reflexológia kb. 5000 éves, és Kínából ered.
Mások szerint az egyiptomi és babilóniai kultúrákban dokumentumok tanúsítják a reflexológia alkalmazását. Erre írásos bizonyíték a Kr. előtt 2500-2330-ból származó piktográf, melyre egy Ankmahor nevű egyiptomi orvos sírjában bukkantak rá, Szakkarában.
forrás: http://brendaadler.com/wp-content/uploads/2010/09/reflexology2.gif
Ezzel párhuzamosan az amerikai kontinensen is kialakult a reflexterápia egy formája. Az Észak-Karolinai cherokee indiánok elismerték a láb fontos szerepét. Jenny Wallance a Medve klánból származó cherokee indián ma lábterapeutaként tevékenykedik. A lábunk a láncszem, mely összeköt bennünket a földdel és a benne áramló energiával, mondja Wallance.
Kr. 500 Hyppokratész ókori görög orvos nagy jelentőséget tulajdonított a talpon keresztüli gyógymódnak, neki köszönhető fennmaradása.
XI. sz. Avicenna arab orvos és filozófus örökítette tovább Hyppokratész tanait, többek közt a talpmasszázst.
Ez a fajta láb reflexterápia Európában az antikvitás korában feledésbe merült, sőt a középkorban üldözött titkos tevékenységnek számított.
Európában már a XI. században ismerték és gyakorolták. Harry Bond Bressler „Zónaterápia” a szegényréteg, valamint azok, akiknek a királyi családok és a felső osztályok tagjainak a gyógyítása volt a feladatuk, alkalmazták is.
Benvenuto Cellini 1500-1571 a híres firenzei szobrász legkülönfélébb fájdalmait kezeltette kéz- és lábujjainak nyomkodásával.
Közép-Európában hasonló módszereket írtak le, Adamus és Átatis orvosok 1582 körül. Dr. Ball pedig Lipcsében ugyanezen időtájt jelentetett meg egy írást az akupresszúra kezelésről. A reflexvizsgálatok tudományos alapja a londoni Sir Henry (1861-1940) által az 1890-es években végzett neurológiai kutatásokban gyökeredzik. Head 1898-ban felfedezte, hogy a bőr bizonyos területei nyomásra hiperérzékennyé váltak, ha a szervek, amelyek idegekkel kapcsolódtak az adott zónához, megbetegedtek. Több évi klinikai kísérletezés és megfigyelés után Sir Henry megalkotta elméletét, mely a későbbiekben Head – zónák néven vált ismertté.
Pfarrer Sebastian Kneipp mondta ki elsőnek, 1897-ben, hogy a mezítláb járás szinte lehúzza az anyagcsere folytán felszabadult salakanyagokat és a talpon keresztül elvezeti azokat.
Az első orosz kutatások pszichológiai nézőpontból közelítették meg a reflexet Ivan Szecsenyov, az orosz fiziológia megteremtője (ő fedezte fel a gerincreflexek agygátlását) 1870-ben „Kinek kell megvizsgálnia a pszichológiai problémákat és hogyan?” címmel megjelentette egy tanulmányát. Vlagyimir Bechterev, a Szentpétervári Agykutatási Intézet alapítójának vezényletével az írás hatására néhány pszichológus tanulmányozni kezdte a reflexeket. Ugyanebben az időben Iván Pavlov (1849-1936) elolvasta az „Agyreflexek” című könyvét és elismerte, hogy e műfaj adta neki az indíttatást a saját feltételes reflex kutatásai megkezdéséhez. Pavlov kidolgozta a feltételes reflex elméletét, miszerint egyszerű és közvetlen kapcsolat áll fent az inger és a válaszreakció között. Megállapította, hogy gyakorlatilag bármilyen inger hathat úgy, mint feltételes inger, és kiválthatja a hozzá kapcsolódó feltételes reflexet.
A németek a betegségek masszázzsal történő gyógyítását is kutatták. Az 1890-es évek végén és az 1900-as évek elején Németországban kifejlesztett masszázstechnikák reflexmasszázs néven váltak ismertté. Feltehetőleg Dr. Alfons Cornelis volt az első, aki masszírozta a reflexzónákat. A legenda szerint Cornelius 1893-ban fertőző betegségben szenvedett. A lábadozás idején naponta masszírozták, a masszázs igen jó hatással volt rá. Arra kérte a masszőrt, hogy csak a fájdalmas zónákat masszírozza. A fájdalom hamar megszűnt, az orvos 4 hét alatt teljesen felépült. A nyomástechnikákat saját orvosi gyakorlatában is alkalmazta, 1902-ben „A nyomáspontok eredete és jelentősége” címmel kiadott egy kéziratot.
Tudománnyá akkor vált, amikor Dr. Fitzgerald annyira megismerte az indián népi gyógyászat módszereit, hogy tapasztalatait, megfigyeléseit beépítette saját orvosi gyakorlatába. Rájött ugyanis arra, hogy a test egyes pontjainak masszírozásával bizonyos szervek működése javítható, a fájdalom csillapítható, függetlenül attól, hogy a kezelt pont milyen távol van a szóban forgó szervtől.
Dr. Fitzgerald forrás:http://www.therapies.com/reflexology-history.html
Dr. Fitzgerald az érzéstelenítéshez zónákra osztotta fel a testet. A „Zónaterápia” című könyvében elmondja, hogyan jutott el a felismerésig: „Véletlenül észrevettem, hogyha egy vatta végű pálcával nyomást fejtettem ki az orr nyálkahártyájának a szélére (ahol a bőr összeér a nyálkahártyával), ugyanúgy érzésteleníteni tudtam vele, mintha kokaint adtam volna a betegnek. Rájöttem továbbá, hogy számos olyan pont van az orrban, a szájban, a torokban, és a nyelv mindkét oldalán, amelyiket ha erősen megnyomunk elzsibbasztunk bizonyos területeket. Ugyanígy, ha nyomást fejtünk ki a test bármelyik kiemelkedő pontjára, pl. a lábon, kézen, vagy az ízületek felett, a test más részei fájdalommentessé tehetők. Azt is megfigyeltem, hogyha a fájdalom megszűnt, a fájdalmat okozó betegség is elmúlt.
Ezt a tudományt zónaterápiának neveztem el.”
Megfigyelései hatására Dr. Fitzgerald 1917-ben, Bécsben megalapította a „zónaterápiát”, ami ma is alapja a reflexzóna terápiának. Fitzgerald az emberi testet zónákra osztotta, s ezek a zónák a koponyától a talpig húzódnak. 5 zónára osztotta a bal, s ugyancsak 5 zónára a jobb testfélt.
Orvosi körökben Fitzgerald elméleteit nem fogadták túlzott lelkesedéssel, de barátja, Dr. Joseph Shelby Rily sokat tett, hogy a felfedezések minél szélesebb körben terjedjenek el, évekig alkalmazta a zónaterápiát gyakorlatában. 
Dr. Joseph Shelby Rily forrás: http://www.therapies.com/images/reflexriley.jpg
Riley tökéletesítette a módszert és elkészítette az első rajzokat a láb reflexponthairól. Első könyve „Egyszerűsített zónaterápia” 1919-ben jelent meg.
Fitzgerald, Bwers és Riley mind közreműködtek a zónaterápia elméletének továbbfejlesztésében, de Riley asszisztense, Eunice Ingham volt, aki a láb reflexeinek kutatását különválasztotta a zónaterápiától.
Eunice Inghamet (1879-1974) joggal nevezhetjük a modern reflexológia szülőanyjának. Addig tanulmányozta a lábat a zónákkal és azoknak a test többi részére kifejtett hatásával összefüggésben, míg végül elkészítette a lábon az egész test térképét.
Eunice Ingham forrás:http://www.therapies.com/images/reflexingham.jpg
Eunice Ingham elméletét „Ha a láb mesélni tudna” (1938), „Amit a láb már elmesélt” (1963) című könyveiben tárta a közönség elé, mert úgy vélte, hogy a reflexológiai technikákat bárki elsajátíthatja és segíthet saját magán, családtagjain, vagy barátain.
Hanue Marguardt német masszőr és Eunice Ingham svájci reflexológus terjesztette el Európában a reflexológia gyakorlatát. Ma már szinte az egész világon tanítják, használják, alkalmazzák a reflexológia módszerét.
Hazánkban Dr. Oláh Andor és Szabó Lajos atya voltak, akik meghonosították a reflexológiai ismereteket.
dr. Oláh Andor, forrás: https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjF2g0a02b8qrKMuQl8uWIsfmIfDozFhC8b5kvTL0krMY9kKBiQSLJFugItgJq2t18x7dpo3-HeYhreFrPa-t6zu5fnVpsgigWIIb9S1VJroXsNBshQEMp4TJ2xLEBbaiBs-C-_3WspNVyN/s1600/olahandor.jpg

A történeti áttekintés után néhány szó a tudományos elmélet kidolgozójának életéről
Dr. med. William Fitzgerald (1872-1942) a zónaterápia alapítója 1872-ben Middletovban, az USA-ban született. 1895-ben doktorált a vermonti egyetemen, azután néhány évet bécsi, párizsi, és londoni klinikákon töltött. Később Hartfordban praktizált (orr – fül – gége klinikán). Praxisát és előadói tevékenységét New Yorkba helyezte át, 1942-ben halt meg Stamfordban.